A világ játékgyártói és forgalmazói minden évben találkoznak: bemutatják az újdonságokat, meghatározzák, merre halad majd a piac, várhatóan mi lesz majd az üzleti siker. Európában Nürnberg az a város, ami ennek helyet ad. Hogy miért? Eláruljuk! Mai cikkünkben folytatjuk Nürnberg városának bemutatását, az előző részt itt tudjátok elolvasni.
Bármi játékká válhat, ami gyereket és felnőttet szórakoztat, és már az ókorból is ismerünk társasjátékokat, kockákat, eszközöket, amelyekkel vidáman lehetett eltölteni az időt. Az ókori Egyiptomból fennmaradtak játék krokodilok, például agyagból, ezeknek mozgott a szája, a játék figura ki tudta tátani, félelmetesen csattogtatta a fogait. Más állatokat húzni lehetett, Mezopotámiában malacok csúsztak, vagy gurultak a földön, de a babák is igen népszerűek voltak. Számos ókori görög váza jelenít meg olyan jelenetet, hogy gyerekek játszanak. Mindez mit sem változott korunkra, bár az igaz, hogy a 19. században jelentek meg tömegesen olyan termékek, amelyeket kifejezetten a gyerekeknek szántak, nekik szerettek volna örömet szerezni vele. És olyan termékek, amelyeket már a szegényebb emberek is megvásárolhattak.
Ám ma már kevesen tudják, hogy a 19. században Németország volt a világ legfontosabb játékgyártója. A játékok szerepe a tömeggyártással változik: már nem csak a kreativitás fejlesztése, a játék öröme a fontos - ezzel szeretnék az egyes foglalkozásokat népszerűsíteni (vasúti modellek), a kíváncsiságot kielégíteni, netán tanítani vele, vagy a nemi szerepeket megerősíteni (babakonyhák, babaházak). És a játékgyártás hirtelen üzlet is lesz, egy nagyon vonzó iparág, ami extra profitot tud termelni. Míg a 19. század közepén a legtöbb németországi játékot Európában értékesítették, addig a 19. század végére ez megváltozott, és az USA lett a német játékok fő vásárlója.
Fotókredit: Kazi Antal, toniglobe
Fa helyett fém? Medve helyett mackó?
A 19. század második felében a másik nagy változás, hogy az eddig igen népszerű fajátékok már kevésbé vonzóak, a kereslet a fémjátékok iránt indul meg. A játékgyártás fő helyszíne azonban Németország maradt, különösen Württemberg és Nürnberg. Az ónból készült játékok gyártása 1890 és 1910 között virágzik. Hogy miért? Tömegesen lehetett gyártani a lyukasztó- és nyomógépeknek köszönhetően, valamint a tinta olcsóbb felhordása miatt - ezek ugyanis színessé tudták tenni az egyes játékokat. A legizgalmasabb állatfigurának a medve számított, de 1903-ban az állat alakja és formája alapvetően megváltozott, és létrejött a ma ismert mackó, ami sokkal kedvesebb és emberibb lett.
Lydia Bayer
Múzeumot a játékoknak!
Ki ne lenne kíváncsi arra, hogyan változott az egyes játékok népszerűsége. Amikor Lydia Bayer az 1920-as években szenvedélyesen gyűjteni kezdi a játékokat: babaházakat, babakonyhákat, fából és ónból készült játékokat - már akkor azt reméli titokban, hogy gyűjteménye olyan színes és érdekes lesz, hogy múzeum lehet belőle. Erre a hagyatékra támaszkodva nyitották meg - sajnos már jóval Lydia halála után - a játékmúzeumot Nürnbergben, amit rögtön egy felhívás is követett: aki csak tudja, szeretné, hozza el ide a játékát, amit megőriznek az utókornak. Mára a játékgyűjtemény közel 100.000 darabbal büszkélkedhet, így az állandó kiállítások is változnak évről évre. A több emeletes épületben 2024-ben a babaházak, babakonyhák mellett a vasúti játékok, az ónból készült például perselyek vagy a szőrös játékmackók kapnak helyet.
A földszinten egy időszakos török játékkiállítás, a legfelső szinten játszószoba várja az érdeklődőket. Aki szeret játszani, több órás programidőt hagyjon magának, annyi a látnivaló az 1400 négyzetméternyi épületben. A nürnbergit a világ egyik legnagyobb játék múzeumának tartják. Egyszerűen káprázatos, milyen mestermunkák, miniatűr világok épültek a gyerekeknek ebben az időben - persze a legszebbek a leggazdagabb gyerekeké, a királyi család hagyatékából is bemutatnak néhány darabot.
Nürnberg a játékok fővárosa
Mi lesz a trend 2024-ben?
Nürnberg nem csak játékmúzeummal és számos, ma is kézműves játékgyártóval büszkélkedhet. A város 1950 óta tartja meg miden év februárjában az ún. Spielwarenmesse-t, a világ legnagyobb játék vásárát. A szabályok szigorúak: csak felnőttek léphetnek a vásár területére, semmit sem lehet vásárolni, és fényképezni is csak engedéllyel lehet, hiszen számos üzleti titok, terv itt kap először nyilvánosságot. Külön támogatják a kezdő cégeket, ez a Start Up csarnok, ahol játéktervezők, mini cégek is bemutatkozhatnak (magyarokkal is lehet találkozni), míg a befutott, a világot uraló márkák akár fél csarnokot is elfoglalva építhetik fel a standjukat. Idén egyre több helyen bukkantak fel a jó minőségű fajátékok, már nem annyira harsányszínes, mint inkább pasztell árnyalatokban.
Óriási sikert tudhatnak be a mágneses játékok, különösen, ha építeni is lehet velük; hódít Gabi és babaháza. Idén az 50 éves Moncsicsi is újra versenybe száll új figurákkal, Barbie is szeretne visszaülni a trónra. Uralja a piacot a Playmobil, versenyezve a LEGO-val, bár utóbbi kiszoríthatatlan a piacról, és már most kínálja Gabi figuráját a babaházzal. Gyorsan reagálva arra, mi a legnépszerűbb mese a gyerekek körében. A kreatív játékokat kedvelők sem távoztak csalódottan: számos rajzos, homokozós, vagy építős játékot lehetett megnézni, és esetleg kipróbálni. A makettek szerelmeseit külön csarnok várta, a vonatozás, modellezés - bár játék formában is nagyon sokba kerül - még mindig vonzza a látogatókat.
Olyan jó hogy ilyeneket megmutattok.
